Magyar szerkezettár
🪄

tesz ts (és tn) ige
1. (t. n. is ) cselekszik. jól teszi, ha ...; jót tesz valakivel; nemcsak beszél, hanem tesz is. | elkövet. rosszat tesz. | tn vhogyan cselekszik, viselkedik.úgy tesz, mint aki háromig se tud számolni | tn ▸ vhogyan tesz a harang így tesz: bim-bam! | ▸ úgy tesz, hogy
2. a jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja. egy lépést tesz; vizsgát tesz. | <kif-ekben:> a jelzett dolgot rendsz. hiv. formában teszi. esküt tesz; ajánlatot tesz. | kinyilvánít, érvényre juttat. bizonyságot tesz;igazat igazságot tesz valamiben
3. okozza, hogy valaki, valami valamivé, valamilyenné váljon. szabaddá tesz valakit; kétségessé tesz valamit;magáévá tesz | ritk valakiből valamit csinál. én tettem belőle embert. | rég v. nép valakit valaminek megválaszt v. kinevez. bírónak tették; királyt tesz.
4. színlel. bolondnak teszi magát; úgy tesz, mintha nem tudná.
5. vhova helyez. a zsebébe tesz valamit. | (t. n.) ▸ tesz a tűzre | (t. n.) nép <állatnak, gyereknek> enni ad. tettél a tehénnek? | valamilyen eljárás végett vhova juttat, ill. letétbe helyez valamit. postára tesz valamit; takarékba teszi a pénzét. | vhova helyez és rögzít. bélyeget tesz a levélre. | valakit vhol elhelyez, valamilyen helyet jelöl ki neki. hova teszitek a vendégeket? | biz <személyt> hiv. beoszt, helyez vhova. vidékre tették.
6. leír, felír, odaír. pontot tesz az i-re; papírra teszi a gondolatait.
7. vmely állapotba, helyzetbe juttat. kényelembe teszi magát; tisztába teszi a csecsemőt.
8. <az elmondottakhoz> hozzáfűz, hozzátesz. az üzenethez még magyarázatot is tett.
9. megállapítja, kijelöli valaminek az idejét, rangsorbeli helyét, értékét. keddre tették a temetést; a sor végére tették;nem tudom, hova tegyem | nép v. irod valamennyire becsül, értékel. többre, kevesebbre tesz valamit valaminél;elébe tesz valakit, valamit valakinek, valaminek
10. valamivel, valamennyivel egyenlő értékű. ketten tesznek egy embert; mennyit tesz az egész költség? | <több hasonló együtt> vmely egészet alkot. tíz ember tesz egy brigádot. | fontos jellemzője, alkotója valaminek. nem a ruha teszi az embert. | kissé rég valamilyen jelentése van. mit tesz ez a szó magyarul? | jelentősége van, számít. sokat tesz a gyakorlat;nem tesz semmit | ▸ ez már teszi
11.tesz valamire | valamennyit feltesz . tízet teszek egy ellen.
12. biz szépítő:tesz valamire
13. <közbevetésként.> teszem azt
[ fgr ]
____________________
szalmát
szalma-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
szál fn
1. hosszú, igen vékony (, hajlékony) anyag, tárgy, képződmény. hajának egy szála. | (jelzőként) <ebből vhány> darab. egy szál szőr. | a fa hosszirányban haladó rostja.
2. fonal, cérna. elvarrja a szálat.
3. hosszú, vékony, de nem fonalszerű dolog egy darabja. hogy a virág szál(j)a? | (jelzőként) <ilyenből vhány> darab. két szál kolbász. | (jelzőként) ▸ szép, derék szál
4. (jelzőként) <a megnevezett szám kicsi voltának kiemelésére.> egy szál ruhában. | ▸ mind egy szálig az utolsó szálig
5. vál emberek közötti kapcsolat.érzelmi szálak | ▸ valaminek a szálai az összeesküvés száli.
[ fgr v.szil ’hasad’ <fgr ]
____________________
szerű/egy
szer-ú/-ű/[Hyph:Slash]egy

szer1 fn nép
az utca vmelyik oldala, sora. átmegy a túlsó szerre. | nép utca. | táj rég a falu vmelyik része.
[?tör ]

-ú/-ű mn-képző (jelzős v. összetett fn-hez)
<annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valamije.> [szőke] hajú, jószívű.

/[Hyph:Slash]

____________________
sem kissé biz se
I. ksz tagadó m-részek, m-ok kapcsolására
1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem . | <kif-ekben, se alakban.> sem éjjele, sem nappalasem inge, sem gallérjasem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz!ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.
2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.
3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.
4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.
5.sem is meg sem is hallotta.
II. hsz tagadó m-okban
1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut;mondanom sem kellközel sem távolról semegy cseppet semszót sem érdemelazért sem azért sem adok!;akár sem ha akarod, akár el sem adom!
2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.
[ is+nem ]
A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.
Publikációk
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024–2025